Centrál Kávéház, Budapest
75. összejövetel
2010.02.24.
Jelenlévők:
• Csatlósné Mariann
• Rill Attila
• Szücs Károly
• Angyal Erzsébet
• Varsányi László
• Dalmadi Sándor
• Hodobay Andor
• Erőss Tamás
• Jakab Géza
Skype:
• Gágó Róbert
• Haskó József
Rövid összefoglaló:
• Beszélgettünk a Bélyegfarsangról
Szombaton (február 20-án) rendeztük meg az első Bélyegfarsangot, melynek lelke, fő szervezője Angyal Erzsike volt. Több, mint 100 gyerek jött el a MABÉOSZ székházba, és legalább a fele a gyerekeknek vidékről érkezett. Mindannyian lelkesedve, elégedetten gondoltunk vissza a rendezvényre, és egyetértettünk, hogy minél több ilyen kell. Sajnos, a székház igen rossz állapotban van már, nincs felkészítve arra, hogy gyermekeket vigyünk oda. Igen jó szervezés, gondos odafigyelés és nagy fáradság kellett ahhoz, hogy jól sikerüljön minden. Vannak persze tanulságok is, igyekszünk tanulni a tapasztalatainkból. El kell érni, hogy a teljes első emeletet megkapjuk egy ilyen rendezvényhez, hogy ne kelljen a gyerekeknek emeletek között szaladgálni. Sajnos, most nem tudtuk elérni, az érmeseké volt a teljes első emelet és az épület más részei is. Három emelet között szaladgáltunk mi is, amihez még hozzá jött a földszinti regisztráció is. Nem volt kilométerhiánya a szervezőknek... Megkérdeztem több gyereket is a távozás előtt, hogy tetszett-e nekik, eljönnének-e máskor is. Mindenkitől azt a választ kaptam, hogy igen, csillogó szemek kíséretében.
Néhány kép a Bélyegfarsangról:
• Főbélyegzők, űrlapbélyegzők
A hódmezővásárhelyi filatéliatörténet gyűjtése közben egy izgalmas feladóvevényt kaptam ajándékba, melyen HOLD MEZŐ / VÁSÁRHELY szövegbélyegző volt (a / azt jelenti, hogy két soros a bélyegzés). Nem találtam meg a Gudlin katalógusban, de máshol sem. Elküldtem Gudlin Tamásnak emailben a bélyegzés képét, és megkérdeztem, hogy mi is ez. Tamás rövidesen válaszolt is. Kiderült, hogy ez egy úgy nevezett „űrlapbélyegzés”, melyet például ilyen feladóvevényeken használtak a feladás helyének feltüntetésére, a Gudlin katalógus csak a főbélyegzőket katalogizálja, az űrlapbélyegzőkre nem terjed ki. A postai küldeményeken megszokott főbélyegzőkön és a kevésbé ismert űrlapbélyegzőkön kívül vannak/voltak még használati céljuk szerint kiegészítő bélyegzők, főnöki bélyegzők, sőt pecsétnyomó bélyegzők is a postai használatban. Akit érdekel, hogy milyen további bélyegzőcsoportosítások vannak még, illetve bővebbet szeretne megtudni a témáról, az olvassa el a Gudlin katalógus 32-37. oldalát, illetve tanulmányozza a Bélyegmonográfia erre vonatkozó részeit, de más szakirodalmat is lehet találni.
A feladóvevény képe:
• Szücs Karcsi ívhely tanulmányai
Szücs Karcsi beszélt nekünk a barna alnyomatos magyar egy krajcáros okmánybélyegen végzett kutatásairól. Ívhelyre jellemző eltéréseket keresett, ívrekonstrukciót végzett, vízjelet vizsgált. Hatalmas képi és számszerű adatbázist hozott létre a vizsgált bélyegekről, és megmutatta, hogy milyen módon kezeli az adatokat. Lenyűgöző gondossággal, rendezettséggel végzi a kutatásokat, és nagy-nagy lelkesedéssel magyarázza el az eredményeket.
• Játékkártya zárjegyek vagy zárszalagok, kártyailletékek
Elbeszélgettünk arról, hogy mire is szolgáltak a kártyazárjegyek, miért volt rájuk szükség. A játékkártyák gyártását már nagyon régóta adóztatja az állam, Alsó- és Felső-Ausztriában például 1638 óta használtak ilyen célra illetékbélyegzést! A lényege az volt, hogy játékkártyát csak úgy volt szabad forgalomba hozni, ha előbb adót fizettek az államnak, és ennek tényét a kártyára történt bélyegzéssel igazolták. Magyarországon az 1881-es törvény alapján egészült ez ki 1882-ben a kártyazárjegyekkel, amelyet a játékkártya csomagolására ragasztottak rá kívülről, hogy ezzel is igazolják az adófizetés tényét. A kártyazárjegyért nem kellett külön fizetni, a zárjegy és a bélyegzés a kártyán együttesen igazolták az adófizetés megtörténtét. A játékkártya gyártás adóztatását 1950-ben szüntették meg Magyarországon.
• Antikvár könyv az osztrák bélyegekről
Nemrégiben sikerült vennem egy érdekes német nyelvű könyvet, amelyet 1950-ben adtak Bécsben, az első osztrák bélyeg kiadásának 100. évfordulójára. Az adja az érdekességét, hogy számos ki nem adott bélyegtervet mutat be, neves bélyegtervezők életrajzát tartalmazza, bélyeggyártással, előállítással kapcsolatos gépek fotóval illusztrálja a bélyeg történetét Ausztriában. Mivel az 1850-es évben a magyar postaszolgálat még szerves részét képezte az osztrák postaigazgatásnak, így magyar szempontból is érdekes információk vannak benne.
• Tisztújítás az IBK-ban
Mivel a MABÉOSZ négyévenkénti tisztújítása május végén soros, és az alapszabályzat szerint minden szervezeti egységénél is ilyenkor meg kell újítani a vezetést, ezért az Internetes Bélyeggyűjtő Klubnál is választások zajlanak. Az egyes tisztségekre külön szavazunk. Az elnökválasztás már végetért, a választási bizottságunk eredményhirdetése szerint Csatlósné Mariann, azaz én lettem az új IBK elnök. A két alelnök megválasztása most van folyamatban, majd utána következik az ellenőr és a megyei és országos küldöttek megválasztása. A választások teljes befejezése után lépnek hivatalba az újonnan választott vezetők.
Egy csoportkép a kávéházasokról
