Ívrekonstrukció - vízjelrekonstrukció

[angyalka]

Papír darab mértékekről. (eddig sem bélyegívekről volt szó, hanem a rizsmáról).
Árkus (ív), arcus, bogen: Német előzmény. 1568. A papír alapegysége és mértéke (a merítőszita nagyságának megfelelő papírlap).
Rizsma, scapis, risma, ries: Német előzmény. 1500 k. 20 konc papír, 1880-tól 1000 ív.
A darabmértékek között is volt rendszer, de ismeretek hiánya miatt többet nem tudok. Az azonban bizonyos, hogy a papírmértékek – rizsma (20 konc) = bála (10 rizsma) a papírkészítői korszak ideje alatt Európa-közi állandó váltószámú rendszert alkottak.
Emich Gusztáv nyomdája 1867-ben naponként 60-80 rizsmát fogyasztott [egy rizsma ezer ív] papirost.
A 17.sz béli Váci utcai könyvkötők 1 rizsmát 500 ívnek számoltak.

[karszu]

A rizsma előbb a kézi, majd gépi papír megrendelésének és papírgyári szállításainak mértékegysége az osztrák birodalomban 1864-ig 480 ív, ettől kezdve (a Monarchiában is) 500 ív. Ez valamikor a XX század első felében, - de már jóval az számodra oly kedves Turolos időszak után - állítólag 1000 ív/rizsmára változott.

[angyalka]

Karesz!
Ne írj már ilyen zöldséget, hogy a turulos korszak után! És mi az, hogy állítólag? És visszatérve arra, hogy ugyanazt a forrást használnánk, én ebben sem vagyok biztos, ehhez nem elég a Monográfia és a feketekönyv. Ahonnan már idéztem ott csak a forrást tüntetem fel. De akkor ideírom, hogy tényekről beszéljünk és ne állítólagos dolgokról:

Bogdán István:
A magyarországi papíripar története (1530-1900)
Akadémiai Kiadó, Budapest, 1963
A metrikus mértékrendszer bevezetése után az 1880-as években megváltozik a papír mértéke, bevezetik az új rizsmát, amelynél a tízes számrendszert alkalmazzák . 10 ív = 1 füzet 10 f = 1 könyv 1 k =1 rizsma 1 rizsma = 1000 ív
Azért ez igen messze van a XX. század első felétől.

A papír története, Munkácsy iskola:
Kötegelési arányszám: az írópapírból 1 koncban 24 ív, 1 rizsmában 20 konc, 1 bálában 10 rizsma volt. Ez azt jelentette, hogy 1 rizsma 480 ív, 1 bála 4800 ív papírból állt a XVIII sz. végéig.

Györkös Attila:
A leggyakoribb történelmi mértékegységek

Irodadepo:
2000 éves a papír

1000 év törvényei

Laszlovszky József: Forrásszemelvények

Nyomdaipari kislexikon

1872. Vasárnapi újság 1-4.száma

Dr. Ballagi Amadáme: Amagyar nyomdászat történelmi fejlődése

1877. Zalai közlöny


Most hagy ne soroljam tovább, de szerintem bármelyik nyomdásztanuló szakismeretkönyvében is megtalálod. Aszem az 1800-as évek a XIX századhoz tartoznak és nem a XX.- hoz. A turulos korszakhoz annyira nem értek, de hogy az sem az 1800-as években kezdődött (ha csak a pályázati időszakot nem számítjuk bele) a kiadást tekintve és nem is akkor ért véget abban azért biztos vagyok. Így osztán az, hogy a turulos korszak után változott volna 1000ív/ rizsmára a mérték, mikor azt 1880-ban vezeték be, az állítólag is és a valóságban is marhaság.